Micsoda nyelvtörő név!

Na de hát egy ilyen fordulatos történettel bíró telek meg is érdemli a különleges nevet. A hangulatos „asztronauta” játszótér és pingpongbirodalom a 19. században még  gyárudvarként fogadta a Köztelek utcába látogató vendégeit. A Széchenyi István kezdeményezésére létrehozott Köztelek az iparosítás, a magyar lótenyésztés és mezőgazdálkodás reformjainak bemutatását szolgálta, udvarán a kor modern, angol agrárgépeit állították ki. 1850-ben egy Mária Terézia korában épült földszintes kaszárnya és katonai kórház épületbővítésével itt nyitotta meg kapuit a Ferencvárosi Dohánygyár, mely később raktárakkal és gépházzal bővült. A még ma is álló Kinizsi utcai raktárépületet Berczik Gyula tervei alapján 1884-ben építették. A Dohánygyár falai között közel 1200 ember dolgozott. Többségében nők, akik kézzel sodorták a szivarokat. A fejkendős, hosszúszoknyás asszonyok párokban, egymással szemben ülve serénykedtek: egyikük a vágott dohánnyal tömött belső részt készítő „bábozó, másikuk pedig a finom erezetű leveleket hajtogató „fonó” feladatkörét teljesítette.

A dohánygyár emlékét irodalmi klasszikusunk, Molnár Ferenc Pál utcai fiúk c. regénye is őrzi, hiszen a legendás csapat gyakran ezen a telken keresztül tartott hazafelé az iskolából.

A dohánygyárat 1911-ben Lágymányosra költöztették, de épületeit a város próbálta újrahasznosítani – az egyikben később például az orvosi egyetem menzája működött. 1945-ben Budapest bombázásakor a Köztelek utcai oldal teljesen megsemmisült és így jött létre a házfalak között üresen maradt telekterületből a mai tér.

A Markusovszky tér Kinizsi utca felőli oldalán állt a budapesti underground művészeti szcéna és a helyi lakosok számára is kultikussá lett kulturális központ, a Kultiplex. A tűzfal még ma is őrzi a 2009-ben lebontott épület egykori körvonalának nyomát, mely még az első világháború előtt épült Tanítók Otthona néven. Elsősorban bérlakások voltak benne, de a földszintjén filmvetítéseket is tartottak.  Itt működött 1927-től a Pedagógiai Filmgyár, amint 1937-ben a Stühmer Csokoládégyár egységes arculatú budapesti üzleteit is jegyző Kende Ferenc tervei alapján a Bauhaus építészet jegyében átépítették. Neve Kultúr Színpad Mozgó, illetve Kultúr Mozgófényképszínház lett, majd egyszerűen csak Kultúrnak becézték. 1958-tól Kinizsi Moziként működött, 1989-től pedig BlueBox néven élt tovább. A 2000-es évek elején új üzemeltetőt kerestek, így vágott bele Magyarország első független, non-profit közösségi rádióadója, a saját készítésű műsorainak rögzítésére alkalmas stúdiót kereső Tilos Rádió és a Sziget Kft. egy alternatív zenés szórakozóhely kialakításába, mely egyszerre üzemelhetett moziként, kerthelyiségként és koncertközpontként. Az új hely neve Kultiplex lett, megidézve az egykori Kultúr Mozgó múltját, ironikus ellentétet képezve az amerikai tömegfilmeket sugárzó multiplexekkel. Bár a közel egy évtizedig működő hely sok fiatal kedvence volt, végül a térrendezési terveknek megfelelően lebontották, így került átadásra a helyén a hangulatos közpark, a Markusovszky tér.

Az üres telket Markusovszky Lajos orvosprofesszorról, az Országos Közegészségügyi Egyesület egyik alapítójáról nevezték el, mellszobrát az Üllői úti egyetemi épületekkel szemben láthatjuk. 1983-ban, a metró építése után parkosították és a Kinizsi utca felőli sarkon 1997-ben jól felszerelt játszóteret építettek hozzá. A IX. kerületi parkok és terek régi idők szemtanúi. Az Imagine Budapest tematikus városi sétatúráján megismerkedhetünk a szomszédos terek izgalmas történeteivel is. További várostörténeti kuriózumok feltérképezéséhez érdemes ellátogatni az első MENŐ-ponthoz is, a Ráday utca bevezető szakaszán működő Rombusz Terasz metróépítkezési műhelyeket és egy valódi keszonkészüléket is őrző telkére…

A revitalizáció során megtartották a régi, magról nőtt nagylombú fákat, mint például a Köztelek utca felőli sarkon álló két összenőtt “szerelmes” fát, az egymáshoz szinte már illetlenül közel álló nyárfát és ecetfát, melyek nagy pillanatok szemtanúi lehettek egykor és lehetnek ma is… Talán éppen ők hallhatják elsőként a szomszédos Biblia közben működő Kitchen Budapest fiatal kutatóinak és technikai fejlesztőinek heuréka kiáltásait is. A KIBU a Magyar Telekom támogatásával 2007 májusában kezdte meg működését. Alapítói akkor figyeltek fel rá, hogy a fiatalok már nem pusztán fogyasztói, hanem egyre inkább “írói”, létrehozói is az új technológiának. Úgy érezték szükség van egy intézményre, ami segít felszabadítani ezt a kreatív energiát. Víziójukban olyan innovációs laborként élt a Kitchen Budapest, amiben formabontó technológiai ötletek születnek. TALENT PROGRAMjukban elismert mentorokkal, nemzetközi befektető partnerek bevonásával, valamint pénztőkével támogatják a hozzájuk jelentkező, különböző kreatív területekről érkező csapatokat, hogy azok lépésről lépésre haladhassanak „startup” álmaik megvalósításában. A KIBU többek között azért választotta a Ráday utca 30. szám felől megközelíthető kétszintes egykori nyomdaépületet, mert a környéken sok az egyetem, és a működésüknek megfelelően olyan helyet kerestek, ami a fiatalok számára könnyen elérhető és megközelíthető.

Számos támogatott projektjük közül több játékos applikáció is könnyen letölthető bárki számára segítséget nyújtva rohanó hétköznapjaink rutinos tevékenységeinek elvégzésében.  A VASÁRNAP például abban segít, hogy információt kapjunk a vasárnap is nyitva tartó üzletekről!